50. világméretű és 30. magyar Föld napja

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a mozgalom nem sokkal később világméretűvé vált.  A mozgalom egyik leghíresebb jelmondata : Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Én bízom benne, hogy együtt, közösen képesek vagyunk megváltoztatni a világot!

A Föld napja alkalmából az óvodánk kezdeményezését szeretném megosztani veletek, amelyet az alábbi oldalon is megtalálhattok: https://www.facebook.com/Pitypang-Tag%C3%B3voda-297192470323480/ 
Ehhez a bejegyzéshez várjuk sok szeretettel az óvodásainkról és alkotásaikról készült képeket.

Ma ünnepeljük a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napját. Zöld óvodaként, ezen a napon hagyománnyá vált, hogy együtt ültetünk palántákat az oviban a gyermekekkel, illetve, hogy ezeken a Zöld jeles alkalmakon zöld pólót vagy ruházatot viselünk. A rendkívüli helyzetre való tekintettel, sajnos most nincs lehetőségünk erre. Mindannyiunk számára nagyon hiányoznak a gyermekek, de erről a jeles alkalomról így sem feledkezünk meg.
Arra gondoltunk, hogy a kialakult helyzet ellenére is tehetünk azért, hogy az általunk őrzött hagyományok megvalósulhassanak, csak kicsit másképp. Kérésünk a gyermekek felé: ma öltözz zöld pólóba és ültess palántát, virágot, magvakat az otthonodban vagy csíráztass. Az ezekről készült képeket kíváncsian várjuk tőletek, ide a bejegyzésünk alá.
Az idei világ méretű 50. kerek évfordulós Föld napja alkalmából a biológiai sokféleség megőrzése kerül középpontba. Létezésünk alapját az élővilágunk sokszínűségének megőrzésével tudjuk biztosítani a további generációknak. Az emberiség környezetszennyezése, túlfogyasztása és beavatkozása a természet egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét is.
A virágültetés mellett, így várjuk a gyermekek által készített méhekkel kapcsolatos alkotások, rajzokat és festményeket is :)

A hagyományainkhoz híven otthon én is ültettem és a zöld póló sem maradhatott el :) Fogadjátok erről sok szeretettel a képeket.  

Hogyan készíthetünk só - liszt gyurmából Föld napi nyakláncot? Az alábbi videóban megnézhetitek. Remélem kedvet kaptok az elkészítéséhez :) 

A  Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. Ezt a bolygót ismerjük leginkább, több millió fajta élőlény él rajta, köztük mi, emberek is. A föld körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, és úgy 1 milliárd évvel később már meg is jelent rajta az első élet. A Földnek egy holdja van, ami egy korábbi meteor becsapódáskor szakadt ki a bolygó anyagából. A Föld a Nap nevű csillag körül kering. A Nap a Naprendszer központi égiteste, és körülötte keringenek a bolygók. A Nap sokkal nagyobb, mint a Föld, ezért vonzza magához bolygónkat, ami a gravitációs erő miatt kering a Nap körül. A Hold nagyban befolyásolja az életet a Földön, például neki köszönhető a tengereken az árapály jelenség. A Hold 27 nap alatt kerüli meg a Földet. A Föld állandó sebességgel, megállás nélkül rója az útját a Nap körül. Az az időtartam, ami alatt egyszer megkerüli a Napot, megfelel egy évnek. Azonban nem pontosan 365 nap alatt, hanem egy kicsit lassabban: 365 nap és hat óra szükséges hozzá. A Föld mindig ugyanazt az utat választja, ugyanazon a pályán, ugyanabba az irányba mozog. Föld felszínének 71%-át víz takarja, a maradék pedig kontinensek és szigetek formájában szilárd föld.

A Földünkön rengeteg állat és növényfaj él. Eddig a tudósok körülbelül 1, 7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el. 

A Föld napja alapítvány weboldalán az alábbiak olvashatóak a Föld napja alkalmából:

2020-ban a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napját ünnepeljük. Létezésünk alapját az élővilágunk sokszínűségének megőrzésével tudjuk biztosítani a további generációknak. A kerek évforduló alkalmából így a biológiai sokféleség megőrzése kerül a középpontba az idei ünnepség alkalmából. Az emberiség fogyasztása, szennyezése miatt egyre jobban visszaszorulnak a természetes élőhelyek és sok állatot a kipusztulás fenyeget. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet - az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!

Mit tehetünk mi?

• Ültessünk fát és növényeket

• Komposztáljunk

• Éheztessük a kukánkat

• Közlekedjünk közösen (tömegközlekedés vagy bicikli)

• Ne vásároljunk csomagolt termékeket (éljünk műanyag nélkül)

• Váltsunk környezetbarát szerekre, termékekre

Cselekedjünk még ma a Föld egészségéért!

Mese és dal ajánló:

A Föld meséje: Berta Kati óvodapedagógus meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt a Világűrben egy bolygó. Messziről úgy nézett ki, mint egy kék üveggolyó. Irigykedve nézett rá a többi égitest, mert olyan gyönyörű volt. A Nap nagyon- nagyon büszke volt rá, hiszen Õ melengette fényével minden reggeltől estig. Ápolta, nevelgette, figyelte, hogyan fejlődik rajta az Élet…
Gyönyörű kékségét a Földet borító tengerek, folyók, tavak adták. Smaragdszínben zöldelltek az erdők, mezők…, barnállottak a felszántott földek…, az állatok mozgalmassá tették.., az emberek pedig annyit használtak belőle, amennyire életükhöz szükségük volt.Mikor a Nap beküldte fénysugarait a felhők alá mélyen, azok vígan jelentették, hogy a Földön minden rendben! Színpompásan virítanak a virágok, a fák termései éretten kínálják magukat, a vizek lakói vígan lubickolnak a kristálytiszta tengerekben, majmocskák ugrándoznak a fákon, minden élőlény boldogan éli világát.

Egyszer aztán megváltozott minden!!!

Az Ember, aki nagyon régóta békességben élt a növényekkel, állatokkal, hirtelen önzővé vált. Kényelmesen, bőségben akart élni, nem érdekelte, milyen hatása van új életének a Földre. Ha fázott, kivágta a fákat, hogy azok tüzénél melegedjen, de nem ültetett helyettük másikat! Kihalászta a vízből a halakat mert éhes volt, de nem nevelt helyettük újakat. Leszakította az édes gyümölcsöket, de nem ápolta a termést adó növényeket, hogy teremhessenek újra. Önzése egyre nőtt! Nagy házakban akart élni. Szép ruhákban akart pompázni. Gyorsan el szeretett volna jutni bárhová a Földön. Már nem volt elég a saját lába, járműveket talált ki magának. Nagy gyárakat épített, amiknek kéményéből dőlt a füst a tiszta levegőbe. A nagy hajóiból mérgező olaj szivárgott a tengerbe, felelőtlenül szétszórta a sok szemetet, levadászta az állatokat, és elfoglalta a helyüket.

A FÖLD SZENVEDETT!!!

A róla visszaverődő fényhírnökökkel a Naphoz kiáltott segítségért!

“Segíts! Az Ember észre sem veszi és elpusztít engem!!! Segíts kérlek, hogy megtisztulhassak, míg nem késő!!”

A Nap nagyon féltette a Földet, és folyton keresett, kutatott, mert nem tudta, hogyan segíthetne rajta. Egyszer az egyik fényhírnök izgatottan jelentette: “Nap! Napocska! Találtam valakit, aki segíthetne a Földnek életben maradni! Igaz, KICSI…. az emberek gyereknek hívják, de nagyon sok van belőle! Képzeld! A gyerekek szeretik a Földet! Meglocsolják a virágokat, el ne hervadjanak. Télen a madárkáknak etetőt készítenek, éhen ne haljanak! Imádják az állatokat, simogatják, mosdatják, etetik őket, játszanak velük. Nem dobálják szét a szemetet! Sokat járnak az erdőbe, de nem tördelik az ágakat! Tudnak fára mászni, kedvesek, mosolygósak, szorgalmasak és legszívesebben folyton vízben lubickolnának a halacskákkal. Őket kérd meg, hogy segítsenek a Földnek megtisztulni, életben maradni!”
A Nap megértette az üzenetet és nem keresett tovább. Érezte, hogy a gyerekekre van szükség, és minden erejével őket kezdte tanítani: Színpompás virágokat szórt a lábuk elé, hogy a gyerekek megszokják a szép színes növényeket maguk körül.Egész nyáron egészségesre sütötte kis testüket, hogy legyen erejük télire. Titkos üzeneteket súgott a fülükbe, hogy lássák milyen gyönyörű a természet, amely szebbé teszi életüket és védjék minden erejükkel otthonukat a Földet. A Nap nem csalódott. A gyerekek megértették, milyen nagy feladat vár rájuk. Azóta szorgalmasan gyűjtik a szemetet, az óvoda kertjébe növényeket ültetnek, magocskákat keltetnek, kis kezük munkáját figyelemmel kísérik, minden saját termésüknek örülnek. Enni adnak az állatoknak, ha fészekből kiesett madárkát találnak, segítenek visszatenni a helyére.
A Nap megnyugodott. Gyors fényhírnököt küldött a Földhöz, biztató üzenettel:
“Ne félj KINCSEM! Megmenekülsz! Elhasznált, szenvedő tested védi sok-sok gyermek!Okos felnőtté cseperednek majd, és nem felejtik el mennyi szép élményt kaptak tőled, amikor még kicsik voltak. Ha majd felnőttek lesznek, akkor sem fognak cserbenhagyni téged. Megtisztítanak, és megtanulnak úgy élni rajtad csodaszép KÉK BOLYGÓ, hogy ne fájjon neked!”

Tompeti és Barátai a Föld napja

Alma együttes: Zöld forgó

Kreatív ötletek és játékok:

Virágültetés kicsit másképp :)

Ha nincs kertünk vagy erkélyünk, akkor újrahasznosított formában is ültethetünk virágokat vagy magvakat az ablakba vagy otthonunkba, például tejes vagy gyümölcsitalos dobozba.

Tudok segíteni a Földnek fejdísz gyerekeknek.

Ha van otthon nyomtatónk akkor ez egy szuper kis ötlet. Ki tudják színezni vagy festeni és a fejükre tudják tenni. Miközben a gyerkőc benne van az alkotó folyamatban, tudunk beszélni a fejdíszen található képekről, hogy mi mit jelent, illetve, hogy hogyan is segítünk mi a Földnek. 

(Papírból készítenünk kell egy alapot, ami körbe éri a gyerekek fejét és ahhoz tudjuk majd ezt hozzáragasztani)

Földgömb a kezünkben

Nagyon aranyos dísze lehet az otthonunknak ez a kép.  A gyerekek körbe tudják rajzolni saját kezüket, majd ezt kivágják. A Földgömb mását elkészítik képről, (körbe rajzolnak egy kör alakú tárgyat) kiszínezhetik vagy kifesthetik kék és zöld színűre, bármilyen technikával. Majd, ha ez elkészült a kezecskékbe tudják ragasztani a Földet és egy kis szívet is ragasztanak rá.

Én a Föld napja alkalmából holnap virágokat fogok ültetni, ahogy azt az óvodában is tesszük minden évben, illetve só liszt gyurmából Föld napi nyakláncot készíthettek majd el. Hagyományainkhoz híven ezen a napon a zöld póló sem maradhat el. Mivel ezt az alkalmat nem tudjuk együtt ünnepelni közösen, így ide fogok róla képeket majd felrakni.

Ha kedvet kaptok ti is csatlakozzatok otthon hozzám.

Várlak titeket :)

Éltető erőnk a Víz

A Föld bolygó felszínének mintegy háromnegyed részét víz borítja. Ezért is kapta azt a nevet, hogy a kék bolygó. Ha megfigyeljük a bolygónkat akár egy képen vagy egy földgömbön ez jól látható mindenki számára. Víz nélkül nem lenne élet ezen a bolygón.

A Föld teljes vízkészlete körülbelül 1,4 milliárd km3. A becsült vízkészlet több mint 97%-át óceánok és tengerek teszik ki. Mivel ezeknek igen magas a sótartalmuk, így közvetlenül nem használhatjuk ivóvíznek, sem más célokra. Az édesvíz mennyisége csupán 2,7%-a Föld vízkészletének. Ennek nagyon jelentős része (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban található, így ami valóban az élővilág és az emberek rendelkezésére áll a Föld teljes vízkészletének csupán 0,7 %-a. Ez nagyon csekély mennyiség, ezért is nagyon fontos, hogy az édesvíz minden cseppjét meg kell becsülnünk.

A felhasználható édesvíz egy kis része felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen. Másik, s egyben nagyobb része a felszín alatt (talajvíz) található, illetve felszíni vízként tavak, folyók stb. alakjában fordul elő. (A világnak azon részein, ahol nincs elegendő édesvíz, sótól megszabadított tengervizet használnak ivásra, főzésre.)

Hogyan vigyázhatunk mi az édesvízre?

• Megpróbálunk a fürdés, fogmosás, mosogatás alkalmával takarékoskodni. Elzárjuk a csapot amikor nincs szükségünk a vízre és nem hagyjuk folyni feleslegesen.

• Megpróbálunk minél kevesebb kémiai és vegyi anyagot felhasználni a háztartásban, amivel takarítunk. Tudatosan próbálunk természetes anyagokra áttérni.

• Nem szennyezzük a vizeinket és környezetünket.

• Az esővizet felhasználjuk locsolásra, öntözésre

A védelem és a megelőzés mellett beszélgethetünk arról a gyerekekkel, hogy milyen vizeket ismernek már? (patakok, folyók, tavak, tengerek, óceánok) A víz útjáról és körforgásáról, vagy éppen, hogy milyen állatokat ismernek, amik a vízben élnek, vagy esetleg a vízpart mellett. Otthon rengeteg lehetőségünk adódik kísérletezni a vízzel, vagy a vízzel játszani (kincseket halászni). Ehhez kapcsolódva gyűjtöttem össze, néhány ötletet.

Kísérletek:

Mi történik a vízzel, ha olaj és festék kerül bele?

Hozzávalók:

• étolaj

• víz

• ételfesték

• pohár

• váza

Az olaj sűrűsége kisebb a vízénél ezért lebeg a víz tetején. Mivel részecskéi is teljesen eltérnek a vízétől, ezért, ha olajos vizet megkeverjük, akkor is megfigyelhető, hogy kis idő elteltével kiül a víz tetejére az olaj.  Az olajjal töltött pohárba ételfestéket csepegtetünk, jól látszik, hogy leül a pohár aljára a festék hiszen a sűrűsége nagyobb az olajnál.  Amikor ezt összekeverjük és beleöntjük a vízzel teli vázába, megfigyelhetjük, hogy a felületi feszültség olyan erős a víz és az olajréteg között, hogy egy darabig képes megtartani az ételfestéket, de kis idő elteltével láthatjuk, hogy a festék elkezdi átküzdeni magát, evvel legyőzi a kialakult felületi feszültséget, és elkezd lesüllyedni. Az ételfesték sűrűbb a víznél is, ezért lekerül a víz aljára, és itt lassan eloszlik, mivel részecskéinek szerkezete hasonló a vízéhez.

Mi történik a borssal és a vízzel, ha mosogatószer kerül az ujjunkra?

Hozzávalók:

• tányér

• víz

• bors

• mosogatószer

A játékos kísérlet azon a tényen alapul, hogy a mosogatószer csökkenti a víz felületi feszültségét. Beszélgethetünk arról, hogy csak az úszik a víz felszínén, ami „könnyebb”, mint a víz. Lebeghet-e valami a vízen, ami nehezebb, mint víz? A folyadék felszínén kialakul egy rétegnyi részecske, amely úgy viselkedik, mintha hártya lenne. Ennek az úgy nevezett felületi feszültségnek következménye, hogy bizonyos tárgyak a vízben nem süllyednek el.  A víz felületén maradnak, bár a sűrűségük nagyobb, mint a folyadéké. Ha a mosogató szer belekerül a vízbe, megváltoznak az erőviszonyok a felszínen, és már nem tudja megtartani a lebegő borsszemeket így azok ennek hatására a tálka aljára süllyednek.

Ismeretterjesztő nagycsoportosok részére:

Mese és dal ajánló:

Zelk Zoltán: Párácska

Régen történt ez, nagyon régen, s olyan nagyon messze, hogy még a torony tetejéről sem lehetett odalátni. Egy kis felhőcske született a hegy fölött, de olyan szép göndör felhőcske, hogy a nap és a hold egyszerre bújtak ki az égen, csak hogy láthassák a kis felhőt. A vihar is kézenfogta kis unokáit, a szellőket, így indult el velük meglátogatni Párácskát, a most született kis felhőt. Büszke is volt a felhőpapa és a felhőmama gyönyörű gyermekére, és gyakran mondogatta felhőpapa szomszédainak: – Meglátjátok, mire megnő: zivatar lesz belőle! – Az bizony – mondogatták a felhőszomszédok -, zivatar, de még országos eső is lehet… Csak felhőmama búsult, mikor ezt a beszédet hallotta: ő azt szerette volna, hogy mindig ilyen kicsi maradjon gyermeke, ilyen szelíd és göndör. Sohase kiáltson haragos villámszavakat, ne veszekedjen mennydörögve a földdel, s ne verje le jégkavicsokkal a gyümölcsfák virágait. Amíg így aggódott felhőmama Párácska sorsa fölött, az egyre növekedett, egyre erősebb lett, s egyedül szaladgált a hegy csúcsai felett. Egyik reggel odaállt szülei elé, és így szólt: – Most már megnőttem, erős vagyok, engedjetek el világot látni. Felhőpapa büszkén nézett Párácskára, s így válaszolt: – Menj csak, fiam, vándorold be az eget, szórjál villámokat, mennydörögj hangosan, légy erős, büszke felhő… Felhőmama így szólt: – Menj, fiam, járd be az eget, szeresd az erdőket a rét virágait, és szelíd légy, mint nénéd, a szivárvány… Párácska egy-két esőcseppet könnyezett, elbúcsúzott szüleitől, repülni kezdett az égen. Mikor egy erdő fölé ért, hallotta, hogyan sóhajtoznak odalent az ágak: – Ó, felhőcske, öntözz meg minket, mert halálra száradunk! A kis felhőnek eszébe jutottak anyja szavai, s megöntözte a tikkadt lombokat. Aztán tovább vándorolt, s egy rét fölé ért. Amikor meglátták az elsárgult fűszálak, mindnyájan könyörögni kezdtek: – Ó, kedves felhőcske, ne hagyj szomjan halni minket! Párácska őket is megöntözte, és boldogan hallgatta, hogyan kortyolják a fűszálak az esőcseppeket. De akkor már bizony nagyon kicsike felhőcske volt, úgy megfogyott az erdő és a rét megöntözése után, hogy még szállni sem tudott volna, ha meg nem könyörül rajta a szél, és nem fogja erős karjai közé. Alkonyodott már, mikor egy búzatábla fölé ért, ahol a gazda éppen szomorúan leste az eget. Mikor a kis felhőt meglátta, örömmel felkiáltott: – Ó, drága felhőcske, vidítsd fel az én kalászaimat, mert ha elszáradnak, nem süthetek kenyeret a gyermekeimnek! A kis felhő rögtön esővé változott, s a szomjas kalászok boldogan hajladoztak az esőben. A szél pedig hiába kereste kis barátját, mert az már eltűnt az égről, hogy tovább éljen falevélben, fűszálban, margarétában, búzában, kenyérben.

Zelk Zoltán: A patak meséje

A patak szélén álldogáló bokor egyszer megkérdezte a locsogó pataktól: - Mondd, hová sietsz, hogy sohasem állsz meg? Mi dolgod van tulajdonképpen? - Elmondanám - felelte a kispatak -, ha versenyt futnál velem, mert hosszú ez a történet, s nincs időm óra hosszat beszélgetni. De, ha akarod, utam végén elmondom a folyóparti fának s megkérem, hogy üzenje meg neked egy falevélen. A bokor örömmel beleegyezett, s várta, hogy mikor jön meg a falevélre írt üzenet. Nem sokáig kellett várnia, harmadnap odaérkezett a Természet postása, a szél, s a bokor ágai közé hajította a folyóparti fa üzenetét. Köszönt is, de nem állt meg, hiszen még messzi út várt rá, erdőkbe, kertekbe, hegyek tetejére vitte a rábízott faleveleket. A patakparti bokrok kíváncsian hajoltak össze a lombjaikkal, valamennyien tudni akarták, mi van a levélben. De várniok kellett, míg kisüt a nap, mert bokortársuk már bizony öreg volt, s csak napfénynél tudott olvasni. Mikor aztán a nap kisütött, megtudhatták végre, hogy miért olyan sietős az útja a pataknak. - Egyszer régen, nagyon régen, négy testvér élt a földön: négy kis forrás. Nagyon szerették egymást, boldogan éltek együtt a hegy tövében, csak azon búsultak, hogy nem vándorolhatják be az egész világot. Öreg barátjuk, a hegy, azt tanácsolta nekik, hogy az egyik induljon világgá, s ha hazajön, mesélje el a többieknek, hogy mit látott. Így is történt. Nagy búcsúzkodás, sírás-rívás közben útra kelt a kis forrás, miközben a hegy, a szél s az erdő jó tanácsokat kiabáltak utána. De hiába várták, elmúlt egy év, elmúlt kettő, elmúlt három, a forrás még mindég nem tért vissza. Amikor, aztán a negyedik évben is hiába várták, elhatározták, hogy egyikük elindul s megkeresi. Igen ám, de hol, merre, mikor már negyedik éve nem hallottak róla semmit? Így töprengtek, szomorkodtak, mikor váratlanul egy madár szállott le hozzájuk, s kéretlenül is megszólalt: - Nagy hírt hozok nektek a testvéretekről! Akár hiszitek, akár nem, már nem forrás ő, hanem tenger! Olyan nagy és hatalmas, hogy három hét alatt sem tudok átrepülni a partjai között. Ő már nem jöhet többé közétek, de nagyon vágyik utánatok, s ezért arra kér, hogy ti menjetek hozzá. Egyéb sem kellett, az egyik forrás rögtön útra kelt, s ment, amerre a madár vezette. De ő sem jött vissza, sem egy, sem két, sem három év múlva, helyette is madár jött el a negyedik évben. - Akár hiszitek, akár nem, folyó lett a ti testvéretekből! Nagyon vágyik már utánatok, kér, hogy menjetek el hozzá... Amikor idáig ért a bokor az olvasásban, megszólalt a patak: - Egy percre megállhatok, a végét már én mondom el. Amikor ezt meghallottam a madártól, én is útra keltem. Patakká változtam, s azóta is mindennap elszaladok folyóvá lett testvéremhez. Legkisebb testvérem, a forrás üzenetét viszem a folyóhoz, ő pedig a tengerhez. Így élünk mi négyen azóta is együtt, így szeretjük egymást továbbra is, s így fogjuk szeretni, amíg világ a világ...

A víz körforgása

Gryllus Vilmos: Zápor

Kaláka: Esődal

Handel: Water Music

Kerek mese: Hal dal

Színezők, kreatív játék ötletek: