Az óvodában a húsvét ünnepét megelőző hetekben kezdjük a hangolódást erre a jeles alkalomra. A húsvéti ünnepkör hagyományait, szokásait játékosan ismertetjük meg a gyermekekkel. Ilyenkor tartjuk meg a húsvéti munka délutánjainkat közösen a szülőkkel, amelyet a gyerekek mindig nagyon élveznek. Sajnos a rendkívüli helyzet miatt most nem készülhetünk személyesen együtt az ünnepre, de a technikának köszönhetően online együtt lehetünk és így hangolódhatunk az ünnepekre. ;) Az otthoni beszélgetésekhez a húsvét ünnepköréről és az ehhez fűződő hagyományokról egy kis összefoglalót készítettem.

Húsvét ünnepe a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Szorosan kapcsolódik a tavasz köszöntéséhez, ahogy azt a természetből is láthatjuk, az élet megújul, újra teremtődik körülöttünk. Húsvétot a 40 napos böjti időszak előzi meg, amikor az emberek nem esznek húst. Az ünnepi ételeink a böjti időszak után a sonka, tojás, bárányhús és a kalács. Húsvét egyik legismertebb jelképe a tojás. Emellett a barka, csibe, bárány, kacsa és a nyúl is az ünnep szimbólumai, amik a megújulást és az újjászületést jelképezik.
Minden népnek különféle népszokásai kötődnek húsvét ünnepéhez. A falusi közösségek ünnepi szokásaikat megőrizték és  örökségül adták nemzedékeken át. Így maradhattak fent számunkra a mai napig az ünnepkörhöz kapcsolódó néphagyományaink és szokásaink.

Húsvéti népszokások:

Virágvasárnapi barkaszentelés: A néphagyomány úgy tartja, hogy ha a barkát megszentelik, az megvédi az embereket a betegségtől és gyógyító hatással bír. Régen a barka ágát nem lehetett bevinni a házba, hanem a levágott ágakat a kertbe dugták le a földbe azért, hogy termékeny legyen. Ez a szokásunk mára már többnyire átalakult és az otthonainkban vázába téve szoktuk felöltöztetni húsvéti tojásokkal, díszekkel.

Kiszehajtás vagy villőzés: A hagyomány úgy tartja, hogy virágvasárnapkor a leányok egy nagy szalma bábut készítettek és felöltöztették menyecske ruhába. Ez a bábu a telet, a böjti időszakot és a betegségeket jelképezte ezért, hogy ettől megszabaduljanak, a leányok énekelve végig vitték az egész falun és elégették vagy a vízbe dobták.

Nagyszombat: Ezen a napon ér véget a 40 napos böjti időszak. Nagyszombaton szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy lejöjjön róla a rossz termés és ne legyen férges az új. A tűz szentelését is ehhez a naphoz kötötték ennek különféle hagyományai léteznek. Szokás volt a tűz hamuját vagy parazsát elrakni, mert ezeknek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Húsvét vasárnap: A feltámadás vasárnapja. Ehhez a naphoz kapcsolódik az ételek megszentelése. Az emberek letakart kosárral mentek a templomba, ebben vitték a sonkát, tojást, bárányhúst, kalácsot, bort, hogy megszenteljék számukra. Ezen a napon nem volt szabad dolgozni.

Húsvét hétfő: A locsolkodás napja. Régen a hagyomány szerint nagy vödörnyi, kútból merített vízzel locsolták meg a leányokat vagy a patak vízében mosdatták meg őket a legények. Ezen a napon sorra járták a falu leányait locsolni a legények. A leányoktól cserébe kézzel festett tojást kaptak ajándékba. Ezeket a tojásokat hajdanán hagymahéjjal és írókával karcolták és díszítették a leányok. Mára már sokféle festékkel tudjuk elkészíteni a húsvéti tojásainkat.

Ehhez az időszakhoz köthető, hogy a leányok vagy az asszonyok komatálat készítettek és elküldték egymásnak szép díszes terítővel lefedve. A komatálra húsvéti tojás, sonka, kalács és bor került. Ezzel kötöttek örök barátságot, innentől komának hívták egymást.

Arra gondoltam, hogy egy picit elkezdhetnénk feldíszíteni az otthonunkat az ünnepre. Ezért ma egy ajtó koszorú vagy kopogtató megalkotására invitállak benneteket. A dísz elkészítése egyszerű. Igyekeztem olyan anyagokkal dolgozni, amik otthon is megtalálhatóak. Ha felkeltettem a kíváncsiságod csatlakozz hozzám és készítsük el együtt ;)

Kattints kérlek a következő bejegyzésre :)